A SZÍNIAKADÉMIA TÖRTÉNETE

A Színiakadémia jogelődje a ma már legendásnak számító NEMZETI STÚDIÓ, amelyet 1966-ban a régi Nemzeti Színházban BODNÁR SÁNDOR rendező alapított, s amelyet haláláig, a nyolcvanas évek végéig vezetett. A megalakulásról és az első 40 évről így emlékezik meg a terasz.hu.

http://www.magyarszinhaz.hu/images/lead/23858_2.jpg

Bodnár Sándor

A NEMZETI STÚDIÓ a Színház- és Filmművészeti Főiskolával szorosan együttműködve dolgozott. A növendékek főként a Színház és Filmművészeti Főiskola felvételijének második rostájáig jutó jelentkezőkből kerültek ki. A Nemzeti Színház felvételijén mozgásból, beszédből, ritmusérzékből kellett vizsgázniuk. A Stúdióban rendszeresen tanultak énekelni, táncolni, arcot festeni, maszkot készíteni, megismerkedtek a színpadi mozgással, a színházi etikával, a társulat belső életével, s igen nagy hangsúly esett a színpadi munkára, a segédszínészi feladatok ellátására. A stúdió mintegy előkészítőül szolgált a következő évi főiskolai felvételi vizsgára.

A hajdani Nemzeti Stúdió jelentőségét, az itt folyó művészi és pedagógiai munkát Vámos László, 1986-ban, a stúdió fennállásának 20. évét köszöntő szavai mutatják be talán leghitelesebben:

"...Húsz év alatt, mintegy kétszázan tanultak itt, jelentős részük a pályán maradt, Pesten és vidéken, sokan vezető posztokon. A stúdió így nemcsak a Nemzeti Színház, hanem az egész magyar színészet második nevelőiskolája lett... generációk járták végig a színpadi létezés, beszéd, mozgás, ének iskoláját... Sokan Főiskola nélkül egyenesen innen kerültek a pályára.... köszöntöm mindenekelőtt Bodnár Sándort, a kiváló pedagógust, rendezőt, húsz éven át a mai napig a stúdió vezetőjét, akinek, életműve ez a színiiskola,... és vele, mellette a stúdió megalakulása óta - a színészmesterség-tantárgy kiváló, fáradhatatlan oktatóját: Tatár Eszter rendezőt.

 

Az, hogy a zenei nevelés, a zenében-ritmusban gondolkodás magas fokon épült be a stúdió munkájába, a harmadik alapító tagnak, a kiváló zenésznek -... Simon Zoltánnak köszönhető. Elsősorban hármójuknak jár ezért a felmérhetetlen értékű munkáért a magyar színjátszás, - a Nemzeti Színház köszönete. De köszönet jár mindazoknak, akik itt tanítottak és tanítanak. Megbocsátanak, ha közülük, ma itt csak egy nevet említek meg kegyelettel, a nagyszerű beszédtanárét: Montágh Imréét."

http://www.beszed.hu/repository/829_thumb.jpg    

Montágh Imre                         Simon Zoltán

A kezdetektől tanított még a Stúdióban Pós Sándor, a Magyar Rádió későbbi főrendezője, akinek múlhatatlan érdemei közé tartozik Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfeszitválról című művének színpadra segítése. Olyan szaktanárok oktattak, mint Gáti József, Ronyecz Mária, Szigeti Károly, Molnár Piroska. A Nemzeti Színház Stúdiója legendává vált...

A teljesség igénye nélkül, íme egy rövid névsor a Nemzeti Stúdió egykori növendékeiből: Bánsági Ildikó, Hámori Ildikó, Martin Márta, Lukács Sándor, Szacsvay László, Nagy Gábor, Ács János, Újlaky Dénes, Usztics Mátyás, Lázár Katalin, Ivánka Csaba, Andorai Péter, Trokán Péter, Sára Bernadett, Gáti Oszkár, Csákányi Eszter, Katona János, Kovács Nóra, Lesznek Tibor, Ábrahám Edit, Szerednyei Béla, Tasnádi Márton, Ráckevei Anna, Szűcs Sándor, Pregitzer Fruzsina, Korognai Károly, Lippai László, Gazsó György, Tóth József, Gesztesi Károly, Végh Péter, Ternyák Zoltán, Gazdag Tibor, Tóth Sándor, Földes Tamás, Kaszás Gergő, Szalay Krisztina, Kautzky Armand, Sáfár Mónika...

E névsor eleven bizonyítéka, hogy igen sokan kerültek a pályára - többen főiskolai tanulmányok nélkül - a Stúdió védőszárnyai alól, s a képzés színvonalából következett az az igény, hogy valamilyen formában a több évig itt tanuló növendékek tanulmányainak hivatalosan iskolai keretet adjanak.

1991-97 között, Sződy Szilárd vezetése alatt vált az Akadémia államilag bejegyzett intézménnyé, tehát a képzés ekkor már hivatalosan elismert iskolai keretek között folyt. Ablonczy László színházigazgató támogatásával, húsztagú tanári gárdával, három plusz egy évre tervezett tantárgyi programmal. Az Akadémia másik főmunkatársa ebben az időszakban a mozgástechnikát és egyfajta művészeti kommunikációt oktató Dölle Zsolt koreográfus, pantomimművész volt. Az első három év a hallgatók számára főként a tanulás időszaka volt, másodévtől csoportos szereplőként léptek színpadra, negyedikben pedig az arra alkalmasnak ítélt növendékek ösztöndíjasként dolgoztak a színház produkcióiban.

Az iskola működési engedélyét 1996-ban adta ki az Önkormányzat. Az ezt követő három tanévben alakult ki az intézmény mai szerkezete, elnevezése NEMZETI SZÁNIAKADÉMIA Művészeti Szakközépiskola lett, pedagógiai programja a Minisztérium által elfogadott szakmai program alapján alakul.

Az iskola igazgatója 1997-től 2012-ig Kovács Gábor Dénes volt, aki a kb. huszonnégy fős művész és pedagógus tanárokból álló tantestülettel dolgozott együtt, mely a kurzusokat tartó oktatók bevonásával időről-időre megújult.

Az Akadémián tanítottak: Béres Ilona, Csernus Mariann, Ivánka Csaba, Hámori Ildikó, Iglódi István, Császár Angéla, Gaál Erzsébet, Gulyás Dénes, Hegedűs Géza, Nemessányi Éva, Peremartoni Krisztina, Huszár László, Szélyes Imre, Őze Áron, Végh Péter, Sipos Imre, Pintér Tamás, Gyöngyösi Tamás... (többen közülük ma is itt tanítanak)

Közben az iskolát működtető színház nevének változásával együtt, e tanintézet neve is megváltozott, mai elnevezése röviden PESTI MAGYAR SZÁNIAKADÉMIA.

Az elméleti és gyakorlati képzés azonban változatlan színvonalon és keretek között, három évfolyamon zajlott. Kezdetben 14-16 fős osztályok indultak, amelyek a harmadik évre általában 6-8 tagúra apadtak a rostavizsgák vagy az egyetemi tanulmányok következtében. A növendékek kezdettől fogva dolgoztak a színház produkcióiban, amiért honoráriumot kaptak.

2012-ben a színház finanszírozása olyan mértékben csökkent, ami veszélyeztette az Akadémia fennmaradását, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy a fenntartói jogokat átadja egy közhasznú alapítványnak. A lehető legjobb megoldást sikerült megtalálni, ugyanis a Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke egyben a Magyar Színház vezető színész Tóth Sándor. Az egykori fenntartó – Őze Áron - és a jelenlegi fenntartó Tóth Sándor közti jó kapcsolat garantálta az Akadémia korábbi magas színvonalon történő működtetését.

A 2012-13-as tanévet az Akadémia már Benkő Nóra a Pesti Magyar Színház színművésznőjének, drámapedagógusnak vezetésével kezdte. A színház vezetőségével vállvetve sikerült a 2013-14-es tanévben a megszokott színházi helyszíneken kívül egy külső oktatási helyszínt – az Aranytíz Kultúrházban - is biztosítani, ahol mind az oktatás, mind pedig a vizsgaelőadások bemutatása jó feltételek mellett biztosítható.

2014-16 között az oktatás helyszíne a Pesti Magyar Színház volt, illetve a közeli Szövetség utcában egy bérlemény, mely iskolaként funkcionált.

2016. június 11-én ünnepeltük a Pesti Magyar Színiakadémia (korábban Nemzeti Stúdió) fennállásának 50. évfordulóját a Pesti Magyar Színházban. a jubileumi ünnepségen több mint 400 egykori és jelenlegi tanár és diák vett részt. Felavattuk az alapító, Bodnár Sándor domborművét és készíttettünk a mai Kossuth-díjas, Nemzet Színészeivel (akik egykor a stúdió hallgatói voltak) egy kisfilmet, melyben iskolájukra, a kezdetekre emlékeznek. Név szerint: Bánsági Ildikó, Hámori Ildikó, Lázár Kati, Csákányi Eszter, Andorai Péter, Lukács Sándor  és Szacsvay László szerepelnek az alkotásban. Készíttettünk egy félórás filmet az Akadémia múltjáról és jelenéről is, melyből mindenki tájékozódhat a nálunk folyó oktatásról.

 

2016. szeptember elsején állami fenntartásúvá vált iskolánk (új fenntartó a Nemzetgazdasági Minisztérium), nevünk és székhelyünk is megváltozott. Az új elnevezés: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Belvárosi Gazdasági Szakgimnáziuma Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Intézményegysége. A tanítás új helyszíne: 1074 Budapest, Dohány utca 65. A képzés ezentúl teljes mértékben ingyenes. Az összefüggő szakmai gyakorlat helye továbbra is a Pesti Magyar Színház. Célunk, hogy minőségi, fél évszázados oktatásunk megmaradjon, továbbra is színvonalas színészképző intézmény maradjunk.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a végzettek nyolcvan százaléka a pályán marad, színészként vagy gyakorlatos színészként helyezkedik el. Akadnak olyanok is, akiket a Pesti Magyar Színház szerződtet. További művészi pályafutásukat pedig már saját ambíciójuk, tehetségük határozza meg. A többiek pedig a kulturális élet más területein, itt szerzett tudásukat messzemenően kamatoztatva folytatják pályafutásukat.